A csíramálé mint hagyomány Orosházán
Ősi hagyományokon alapuló helyi jellegzetesség, tápláló édesség, reformélelmiszer, vitaminbomba, vagyis BÚZACSÍRAMÁLÉ !
A csíráztatott búzából sütéssel készült édességet századok óta fogyasztották a Kárpát medencében, a magyarok lakta részeken. Szórványokban még jelen napjainkban is az idősek sütik, illetve vállalkozások készítik az egyedi ízvilágu csíramálét. Több néven is ismerik : csiripiszli a Dunántúl keleti részén, a Kisalföldön így a Csallóközben is kőtés, a Garam és Ipoly mentén biracs, az Alföldön csíramálé néven ismerik. Mivel a cukor hiánycikk volt, ezért itt Orosházán, és a környező tanyákon is sütötték a csíramálét, mint egészséges édességet, ami energiát adott a hideg téli időszakokra. Őseink már ismerték a búzacsírában rejlő magas tápérték hasznosságát, a csírában az újjászületést, és a megújulást látták, mint jelképet. Nem véletlenül fogyasztották a hideg téli időszakokban, hiszen az energiát, a vitamint meg kellett adni a szervezetnek télen is. Mint édességet minden héten fogyasztották a csíramálét Orosházán és környékén. Ismerték a csíramálé jótékony hatását, és a böjti időszakok elengedhetetlen eledele is volt. A sütést ősszel kezdték és húsvétig tartott. A régiek azt mondták: ,,míg a búza nem zöldül a határban”.
Orosháza Néprajza leírja a csíramálé készítést /mellékletben megtalálható/, és azt is, hogy készítettek szaladóst, ami alja tészta nélkül készül, és készítették a csíramálét, ami alja tésztával készül. Minden környék csíramáléjának megvan a jellegzetessége. Az orosházinak a kemény ropogós széle, (amit az ínyencek szeretnek) és az a semmihez nem hasonlítható bársonyos csíra íze, ami annak köszönhető, hogy mi töményebb keveréket csinálunk, több csíralevet teszünk a liszthez, és egy szem cukrot sem alkalmazunk, így az nem tompítja az eredeti ízvilágot. Ha a csíra - ami sok odafigyelést és gondozást igényel - jó, akkor a málé édes lesz, és a méz állagú édes lé kiül az edény alján. Orosházán és a tanyákon mindenki ismerte és sütötte is a múlt század közepéig. A későbbiekben, ahogy megindult az iparosodás, úgy sorvadt el a tanyavilág, és a városba költözötteknek a munka mellett egyre kevesebb idejük, és energiájuk maradt, a sok időt igénylő csíramálé készítésére. Azért nem kellett lemondani erről a finom édességről nekik sem, hiszen családok foglalkoztak a csíramálé sütésével, akik a piacon, vagy háztól értékesítették, ahol meg lehetett vásárolni. Ilyen volt Rákóczitelepen Hajas néni, és a Székács utcán Bikádiné Marika néni. Marika nénihez, aki az 1990-es évek végéig sütött, a zöldségesek és a lakosság is járt, így az orosházi csíramálét a környező falvakban is, és az orosházi boltokban, zöldségeseknél is hozzá lehetett jutni. Az emberek szerették, mert olyan íze volt, mintha saját maguk sütötték volna a kemencében. Még sokan emlékszünk, hogy Ő is kemencében sütötte, és az udvar, meg a ház előtti bejáró teli volt kukoricaszárral, mert azzal fűtötte fel a kemencét. Az Európai Unió-hoz valócsatlakozás itt is új feltételeket szabott, aminek az idős Marika néni már nem akart megfelelni, így abba hagyta azt a tevékenységet, amiből már a szülei is éltek, s ami neki is a megélhetést biztosította. Jelenleg a HACCP normáknak, követelményeknek megfelelő üzemben sütjük az orosházi csíramálét, amit a fennmaradt hagyományunknak köszönhetően városunkban minden zöldségesnél, és szinte minden élelmiszerboltban kapható.
A csíramálé mint egészséges reformélelmiszer
Sajnos fejlett társadalmunkban egyre kevesebb természetes, és adalékmentes élelmiszert fogyasztunk, ami miatt egyre többször előfordulhatnak a vitamin és az ásványanyag hiányok, amik tünetekkel, betegséggel járnak.
Kezdünk rádöbbenni a hagyományok erejére, és kezdjük felfedezni azok mélységét, értelmét. A búzacsírának, és így a csíramálénak is a magas vitamin és ásványanyag tartalma miatt a gyógyításban, és a megelőzésben nagy jelentőséget tulajdonítanak.
Vitaminok: B1, B2, B3, B4, B5, B6. B7, B10 , B11, B12 ,A, C, D, E, F, I, J, K,
Ásványanyagok: Cink, Réz, Vas, Mangán, Magnézium, Kalcium, Nátrium, Kálium, Króm, Foszfor
Ezeken kívül tartalmaz Folsavat, telítetlen zsírsavat, aminosavat.
Mivel kíváncsi voltam a tényleges adatokra, ezért bevizsgáltattam, a vizsgálati eredményeket a tanusítványoknál meg lehet nézni.
Sütés közben a búzában szereplő összetett keményítő egyszerű cukorrá alakul, a bonyolult fehérjéket aminosavakra, a zsírokat könnyen emészthető zsírsavakra bontja.
A népi hagyományok szerint a csíramálénak jótékony hatása van:
-petefészek működés serkentésére
-vérkeringési zavaroknál
-immunerősítésre
-álmatlanság, fáradtságra
-emésztés serkentésére, salaktalanításra
Telítetlen zsírsavtartalma alkalmas az érelmeszesedés megelőzésére és kezelésére.
Az újabb kutatások a szív és érrendszer egészségének javításában látják az irányt. Jelenleg Hidvégi Máté biokémikus, rákkutató, Szentgyörgyi Albert munkássága nyomán a fermentált búzacsírában találta meg a legjobb megoldást a rákos sejtek ellen. http://duol.hu/eletmod/buzaban-a-megoldas-1579507
Nagyon reméljük, hogy eljön majd az idő, amikor bárki bárhol megvásárolhatja a csíramálét és szeretettel fog gondolni a dél Alföldre, Orosházára, amely századokon keresztül megőrizte a receptet és fáradozott azon, hogy minél szélesebb körben megismertethesse ezt a finom és az egészségünkre oly jótékonyan ható ,,reformélelmiszer"!
Ősi hagyományokon alapuló helyi jellegzetesség, tápláló édesség, reformélelmiszer, vitaminbomba, vagyis BÚZACSÍRAMÁLÉ !
A csíráztatott búzából sütéssel készült édességet századok óta fogyasztották a Kárpát medencében, a magyarok lakta részeken. Szórványokban még jelen napjainkban is az idősek sütik, illetve vállalkozások készítik az egyedi ízvilágu csíramálét. Több néven is ismerik : csiripiszli a Dunántúl keleti részén, a Kisalföldön így a Csallóközben is kőtés, a Garam és Ipoly mentén biracs, az Alföldön csíramálé néven ismerik. Mivel a cukor hiánycikk volt, ezért itt Orosházán, és a környező tanyákon is sütötték a csíramálét, mint egészséges édességet, ami energiát adott a hideg téli időszakokra. Őseink már ismerték a búzacsírában rejlő magas tápérték hasznosságát, a csírában az újjászületést, és a megújulást látták, mint jelképet. Nem véletlenül fogyasztották a hideg téli időszakokban, hiszen az energiát, a vitamint meg kellett adni a szervezetnek télen is. Mint édességet minden héten fogyasztották a csíramálét Orosházán és környékén. Ismerték a csíramálé jótékony hatását, és a böjti időszakok elengedhetetlen eledele is volt. A sütést ősszel kezdték és húsvétig tartott. A régiek azt mondták: ,,míg a búza nem zöldül a határban”.
Orosháza Néprajza leírja a csíramálé készítést /mellékletben megtalálható/, és azt is, hogy készítettek szaladóst, ami alja tészta nélkül készül, és készítették a csíramálét, ami alja tésztával készül. Minden környék csíramáléjának megvan a jellegzetessége. Az orosházinak a kemény ropogós széle, (amit az ínyencek szeretnek) és az a semmihez nem hasonlítható bársonyos csíra íze, ami annak köszönhető, hogy mi töményebb keveréket csinálunk, több csíralevet teszünk a liszthez, és egy szem cukrot sem alkalmazunk, így az nem tompítja az eredeti ízvilágot. Ha a csíra - ami sok odafigyelést és gondozást igényel - jó, akkor a málé édes lesz, és a méz állagú édes lé kiül az edény alján. Orosházán és a tanyákon mindenki ismerte és sütötte is a múlt század közepéig. A későbbiekben, ahogy megindult az iparosodás, úgy sorvadt el a tanyavilág, és a városba költözötteknek a munka mellett egyre kevesebb idejük, és energiájuk maradt, a sok időt igénylő csíramálé készítésére. Azért nem kellett lemondani erről a finom édességről nekik sem, hiszen családok foglalkoztak a csíramálé sütésével, akik a piacon, vagy háztól értékesítették, ahol meg lehetett vásárolni. Ilyen volt Rákóczitelepen Hajas néni, és a Székács utcán Bikádiné Marika néni. Marika nénihez, aki az 1990-es évek végéig sütött, a zöldségesek és a lakosság is járt, így az orosházi csíramálét a környező falvakban is, és az orosházi boltokban, zöldségeseknél is hozzá lehetett jutni. Az emberek szerették, mert olyan íze volt, mintha saját maguk sütötték volna a kemencében. Még sokan emlékszünk, hogy Ő is kemencében sütötte, és az udvar, meg a ház előtti bejáró teli volt kukoricaszárral, mert azzal fűtötte fel a kemencét. Az Európai Unió-hoz valócsatlakozás itt is új feltételeket szabott, aminek az idős Marika néni már nem akart megfelelni, így abba hagyta azt a tevékenységet, amiből már a szülei is éltek, s ami neki is a megélhetést biztosította. Jelenleg a HACCP normáknak, követelményeknek megfelelő üzemben sütjük az orosházi csíramálét, amit a fennmaradt hagyományunknak köszönhetően városunkban minden zöldségesnél, és szinte minden élelmiszerboltban kapható.
A csíramálé mint egészséges reformélelmiszer
Sajnos fejlett társadalmunkban egyre kevesebb természetes, és adalékmentes élelmiszert fogyasztunk, ami miatt egyre többször előfordulhatnak a vitamin és az ásványanyag hiányok, amik tünetekkel, betegséggel járnak.
Kezdünk rádöbbenni a hagyományok erejére, és kezdjük felfedezni azok mélységét, értelmét. A búzacsírának, és így a csíramálénak is a magas vitamin és ásványanyag tartalma miatt a gyógyításban, és a megelőzésben nagy jelentőséget tulajdonítanak.
Vitaminok: B1, B2, B3, B4, B5, B6. B7, B10 , B11, B12 ,A, C, D, E, F, I, J, K,
Ásványanyagok: Cink, Réz, Vas, Mangán, Magnézium, Kalcium, Nátrium, Kálium, Króm, Foszfor
Ezeken kívül tartalmaz Folsavat, telítetlen zsírsavat, aminosavat.
Mivel kíváncsi voltam a tényleges adatokra, ezért bevizsgáltattam, a vizsgálati eredményeket a tanusítványoknál meg lehet nézni.
Sütés közben a búzában szereplő összetett keményítő egyszerű cukorrá alakul, a bonyolult fehérjéket aminosavakra, a zsírokat könnyen emészthető zsírsavakra bontja.
A népi hagyományok szerint a csíramálénak jótékony hatása van:
-petefészek működés serkentésére
-vérkeringési zavaroknál
-immunerősítésre
-álmatlanság, fáradtságra
-emésztés serkentésére, salaktalanításra
Telítetlen zsírsavtartalma alkalmas az érelmeszesedés megelőzésére és kezelésére.
Az újabb kutatások a szív és érrendszer egészségének javításában látják az irányt. Jelenleg Hidvégi Máté biokémikus, rákkutató, Szentgyörgyi Albert munkássága nyomán a fermentált búzacsírában találta meg a legjobb megoldást a rákos sejtek ellen. http://duol.hu/eletmod/buzaban-a-megoldas-1579507
Nagyon reméljük, hogy eljön majd az idő, amikor bárki bárhol megvásárolhatja a csíramálét és szeretettel fog gondolni a dél Alföldre, Orosházára, amely századokon keresztül megőrizte a receptet és fáradozott azon, hogy minél szélesebb körben megismertethesse ezt a finom és az egészségünkre oly jótékonyan ható ,,reformélelmiszer"!